http://www.systron.film.hu  
a Systron Digital Pictures függetlenfilmes kompánia hivatalos weblapja   
CRASH-961_MTVA
               feliratkozás hírlevélre:         utolsó megpiszkálás: 2015.09.26    |    lézengés detektor: 000.437.624    |    Levélben zaklatás, gyötrés, kínzás   

Okostojáskodás

A digitális filmtrükk
>> A filmtrükkök

Az első filmtrükk szinte egy időben született az első filmfelvételekkel. Egy forgalmas utcarészlet filmezésekor egyszercsak kikapcsolták a kamerát, majd kis idő múlva újra elindították anélkül, hogy a kamerát elmozdították volna a helyéről. A film megnézésekor döbbenten látták, hogy a forgalmas utcáról eltüntek emberek, autók, mások pedig megjelentek. Ez volt a filmtörténelem első - bár véletlen - filmtrükkje. Ezt ma is használják, hivatalosan STOP-Trükknek hívják. Filmtrükköt legtöbbször akkor alkalmaznak, ha valamilyen okból a képen láttatni kívánt tárgy, személy, helyszín, vagy cselekmény túl drága, túl veszélyes, vagy egyszerűen csak nem létezik. A film történetét szinte a kezdetektől fogva végigkísérték a trükkök. Hiszen ha belegondolunk maga a film is egy "trükk". ( Egymást gyorsan követő "álló" képek. ) Azonban a kezdetekben szinte kivétel nélkül "fizikailag" rögzített (optikai-) trükköket alkalmaztak, ami azt jelenti, hogy a kész film minden része egy lencsén keresztül (ami legtöbbször egy kamerában végződött) került rögzítésre. Vagyis a nem létező épületeket, helyszíneket, járműveket, élőlényeket stb. csakis olyan módszerrel tudták a vásznon megjeleníteni, amelynek előfeltétele volt az, hogy először "rávilágították" a nyersanyagra magát a nemlétező dolgot. Ehhez maketteket, bábokat, szereplők mögé kifeszített vetítővásznakat stb. használtak. Még a feliratok és a főcímek is megfestett üveglapokról, vagy festett táblákról kerültek a mozivászonra. Ezt csúnya szóval nevezhetnénk "analóg korszak"-nak is.

A digitális trükkök

A digitális trükkök nem robbanásszerűen jelentek meg a film világában. Egy 10-15 éves átfedő időszak figyelhető meg körülbelül a 70-es évek végétől a 90-es évek közepéig. Ebben az időszakban a filmtrükkökre a "vegyes" használat volt jellemző, vagyis már használtak "kissebb" digitális trükköket, de még dominánsan jelen voltak a megszokott "analóg" trükkök. Ennek oka a technikai fejlettségben keresendő. Sem a számítógépek sem pedig az akkori adattárolási eszközök nem tették lehetővé kezdetben a filmek képkockáinak rögzítését, feldolgozását, tárolását. Képkockák, - esetleg - filmrészletek, digitális feldolgozása csak a 80-as évek közepétől jelent meg. A Tron és Az utolsó csillagharcos című filmek voltak az előfutárai azoknak a filmeknek, ahol az élő képet számítógépes szoftver segítségével összevegyítették magukkal a számítógép álltal generált tárgyakkal, képrészletekkel.

Ennél az eljárásnál már egy nagy lépést tettek meg a filmtrükkök terén, hiszen itt már nem csak a kamerán keresztül felvett képanyagok álltak rendelkezésre, a film látványának manipulációjához, hanem mesterségesen létrehozott képek, tárgyak és képsorozatok. Később a technika fejlődésével egyre nagyobb feladatokat voltak képesek ellátni a számítógépek és a tároló rendszerek. Idővel a teljes nyersanyagot képes volt elnyelni egy arra kiépített számítógép, mert háttértárolója megfelelő méretű volt és maga a számítógép is megbírkozott akkora adatmennyiség kezelésével. Megkezdődött a digitális korszak.

A digitalizálás és az analóg film

A digitalizálás nagyjából azt jelenti, hogy a környezetünkből érzékelhető (analóg) információkat (kép, hang stb) számokká alakítjuk egy meghatározott szám-skálán. Ez az analóg-digitális átalakítás. (A/D Conversion) Egyik nagy előnye, hogy az így rögzített információk másolása - mivel számokról van szó - nem jár minőségromlással. Vagyis ha egy képhez hozzáteszünk, elveszünk részleteket akkor az érintetlenül hagyott részek nem változnak. Ez logikusan hangzik, ám amikor még filmszalaggal dolgoztak a trükkmesterek, akkor például ha egy részletet rámontíroztak a filmre, akkor az eredeti kópiából és a "trükk kópiából" csináltak egyet. Tehát a nem változtatott részletek is "átmásolódtak" és bizony elszenvedtek némi minőségromlást. - mégha alig láthatót is. Nem is beszélve a kezelhetőségről, tárolásról, sérülékenységről. Kézenfekvő tehát, hogy - ha lehet - a celloidot digitalizálni kell. Erre meglehetősen költséges szerkezetek állnak rendelkezésre, melyek a filmkópiát 3 alapszínre bontva digitalizálják, (Piros-Zöld-Kék - RedGreenBlue - RGB) meglehetősen nagy felbontásban. Az így digitalizált filmanyag ezután már tetszés szerint megváltoztatható, vágható, feliratozható, másolható, átalakítható tetszés szerinti adathordozók formátumaira. (pl:DVD)

Az elszabadult trükkök

A trükk a filmet szolgálja. A film pedig történetet mesél, képeket mutat, hangulatokat, érzéseket közvetít. Azért kellenek a trükkök, hogy hihető legyen az, amit a film elmesél. A „digitális forradalom" hajnalán valóban a trükk "csak" egy "szolga" volt, ami mindíg megjelent amikor kellett és "dolga végeztével" gyorsan el is tűnt. Ahogy kiszélesedtek a trükkök által létrehozható illuzió határai, a filmkészítők - és valljuk be a nézők is - egyre inkább rabjai lettek a látványeffekteknek.

Így eshetett meg az, hogy az ezredforduló után a régen sikert aratott filmek folytatásai sorra elvéreztek a mozivásznon. (StarWars, Terminator, Matrix) Ennek egyik oka az lehet, hogy megfordult a trend: nem a trükk szolgálja a filmet, hanem - mintha - a trükkök bemutatásához gyártanának filmeket. Valami elveszett a régi-jó filmek folytatásaiból. Nézhetjük a Mátrix 2. 10 perces verekedési jelenetét, ahol bizonyára attól kellene a nézőnek elalélnia, hogy többszáz Smith ügynök püföli Neo-t.

Az igazság az, hogy a néző azért alszik el, mert „nem történik semmi". A film látványeffektjei nem lehetnek öncélúak. A trükk egy fogaskerék a film gépezetében, sok más fogaskerékkel együtt. Ettől soha nem lehet több, - és ha jól működik- sem kevesebb.

A digitális trükkök és a szoftverek

A filmtrükkökhöz használatos szoftvereknek két alapvető fajtáját különböztethetjük meg.

Az egyik fajtájuk a látható képet mint síkot kezelő programok. (vágó szoftverek)

Ezt a - képzelet beli - síkot háttérnek, vagy előtérnek értelmezve képesek feliratot, animációt elhelyezni a képen, vagy a kép részletei mögött. (BlueBox/GreenScreen) Ezen felül képesek a kép fizikai méretét, arányait megváltoztatni, sőt a szín, fényerő, kontraszt értékeket is képesek szélsőségesen tág határok között módosítani. Képesek több képszekvenciát - külön-külön síkként kezelve őket - úgy egymásra vetíteni, hogy különböző képi paramétereiket figyelembe véve átlátszóvá teszik részleteiket. Ezáltal képesek a képsorozatokat bonyolult feltétel-rendszerek figyelembevételével összemosni. Napjainkban használatos vágóprogramok rendelkeznek ezekkel a képmódosítási lehetőségekkel.

A másik fajtájuk a képet generáló, a képen látható dologokat térben kezelő programok. (modellező szoftverek)

Ezek a szoftverek alapvetően egy nagyon érdekes feladatra lettek létrehozva. Nevezetesen, hogy lemodellezzék a valóságot. Olyan "képgenerátor" programokról van szó, melyek képesek lemodellezni a fény útját úgy, hogy közben figyelembe veszik a tárgyak felületeinek fényvisszaverő képességeit, továbbá a fénytörési tulajdonságaikat. Ezáltal olyan fotórealisztikus képeket kapunk, amelyek fénytanilag - és a szemünknek is - megfelelnek a valóságnak. Ezeken túl még sok más érdekes dolgot is képesek lemodellezni. Például fizikai jelenségeket (gravitáció, ütközés-deformálódás), kémiai folyamatokat (diffúzió). Mindez persze nem tenné hitelessé a generált képsorozatokat, ha nem lennének ezek a szoftverek felkészítve arra, hogy magát a kamerát is lemodellezzék, vagyis a képeket úgy "számolják ki" mintha egy kamerából nézve látnánk azokat. A Jurassic Park volt az első olyan film, amelyben alkalmazták például a "motion blur" effektet.

Ez az effektus a kamera előtt gyorsan elhaladó tárgyak elmosódását modellezi le. Ezek a programok képesek előre beállított kamera típusok tulajdonságait lemodellezni. Például beállíthatunk 35mm-es, 65mm-es, 16mm-es, Super8-as kamerát, melyeknek lencséjét, látószögét, mélységélességét élethűen utánozzák. Nem elhanyagolható a filmtrükkök szempontjából az sem, hogy ezekben a programokban lehetőség van a már felvett képsorozatokat újra "rétegezni". Vagyis a képen látható tárgyakat, személyeket a kamerától való távolságuk függvényében "előtérbe" vagy "háttérbe" helyezni, ami azt jelenti, hogy a képbe úgy tudunk új tárgyakat v. személyeket beleszámoltatni, hogy a beleszámoltatott tárgy eltakarja a hozzá képest "hátrébb" lévő dolgokat, míg a tőle "előrébb" lévő dolgok őt takarják ki. Ha mindehez még hozzátesszük azt, hogy ez mindezek mellett még fotórealisztikus is lesz, akkor ezután már senkisem csodálkozik a Titanic, vagy a Mátrix "hajmeresztő" trükkjein.
Ezekben a programokban úgynevezett Object-eket (tárgyakat) hozhatunk létre, melyek alakját, felületi tulajdonságait, tetszés szerint beállíthatjuk. Lehetőség van az úgynevezett Bone-ok (csontok) alkalmazására, melyek segítségével a deformáció során a tárgy felülete úgy viselkedik, mintha egy "csontra feszített bőr" lenne: megnyúlik, beráncosodik, felgyúrődik.

Ez az alapja a karakter-animációnak, melynek mesterműhelyei többek között a Pixar (Egy bogár élete) és a Dreamworks (Shrek). A karakter-animációhoz úgynevezett keyframe-sequencer-eket használnak, amely tárolja például a beszédkor képzett hangokhoz tartozó "arc-izom-mozgást". Ennek segítségével egy általános sablont húznak a karakter "arcára" és a begépelt, vagy digitalizált szöveget a figura a megfelelő "arc-izom-mozgások" sorozatával gyakorlatilag eltátogja. Ennek segítségével évekig tartó animátori munkát spórolnak meg, hiszen nem kell minden szájmozgást kézzel beállítani a karakteren.

1. oldal
Vissza a cikkekhez! Lapozás előre
 
Okostojáskodás
http://www.systron.film.hu - Systron Digital Pictures - since 1988 - Salgótarján 2017

Az oldalon felbukkanó minden bizgentyű, hogyishívják és mütyűrke a miénk, de ha fel szeretnéd használni, akkor nyugodtan tedd meg, de lécci jelöld meg a forrást jól látható módon, egy linkkel megspékelve.




Systron Logo

      http://www.systron.film.hu
      2003-2017




AdminArea:
BackStage3.2
created by
Systron Digital Pictures