|
|
Okostojáskodás  |
| Kamera beállítások, nézőpontok |
készült: 2004.09.27 |
A képi világ elvi felépítése
|
A jelenet beállításait (plánok) ugyanúgy fel kell építeni, mint egy jelenetet. Ha úgytetszik "ívének" kell lennie. (jobban mondva nem kell, de ajánlatos) Ennek az ívnek igazodnia kell a jelenet tartalmi, dramaturgiai menetéhez. Legalábbis, ha vagyunk olyan ügyes, igényes rendezők, hogy használjuk és összehangoljuk a kamera beállításaival elérhető hatásokat és be is építjük a dramaturgiai elemek közé. Aztán még most kell megemlíteni a "képi koncepció"-t is, mellyel végigvezetjük a filmet. Belsőséges, mély dolgokat feszegető témánál különösen nagy baklövés lenne csupa DOF nélküli totállal és félközelivel végigoperálni, hiszen épp az arcokon megjelenő érzelmek, vagy a kiemelt intim csendéletrészletek vadítják meg a hangulatot. Ennek megálmodásához persze földtöl elrugaszkodott, sajátos, egyéni látásmód szükséges, de célszerű a "globális" képi koncepciót minden film esetében átgondolni. Ez nagyon botrányosan-szakmaian hangzik, de roppant egyszerű dolgokat takar, nyugodtan tovább olvashatunk. :)
Az irodalmi forgatókönyv, vagy szinopszis alapján, már tudjuk, hogy hol játszódik az esemény, a szereplők hogyan és hol helyezkednek el, továbbá, hogy milyen mozgásokat végeznek a jeleneten belül. (Hová mennek, mit csinálnak, merre fordulnak stb.) Ezeknek a pozícióknak, helyzeteknek és mozgásoknak a jelenet teljes időtartama alatt egyértelműeknek kell lenniük, mégha nem is mutatjuk minden pillanatban azt, hogy ki hol helyezkedik el. Olyan beállításokat válasszunk, melyekből a lehető legtöbb mindent meg tudunk mutatni egyértelműen. Törekedjünk a kamera lehető legkevesebb nézőpontváltoztatására. (a kamera elfordítására gyúrjunk!) - mármint ha nem Vészhelyzetet forgatunk. (Lásd később) A jelenet középpontja lehet a mutatni kívánt szereplő(k), vagy esemény(ek). E pont körül körbe járhatjuk a jelenetet, miközben a kamera mindíg a "középpontra" néz. A középpont ugyanakkor lehet maga a kamera is. Ebben az esetben a szereplők "között" vagyunk, és hol ide, hol oda "fordulunk".
Egy jelenet mutatásához a két legalapvetőbb típust nézzük most meg. Az egyik a teátrális, (ezt a nevet én találtam ki, mert szakkönyvek olvasása hiányában nem rendelkezem a megfelelő szak-szókinccsel :)) vagyis a jelenet helyszínét - amikor a cselekmény megengedi - hosszában kettévágjuk. Így gyakorlatilag egy színpadszerű helyszínt kapunk és a nézőtéren helyezzük el a nézőpontokat. (persze nem olyan messze :)) Így kijelöltük azt az oldalt, ahonnan a néző látja a jelenetet. Lehetőség szerint arra az oldalra helyezzük a nézőpontokat, amelyik kevésbé jelentős dramaturgiai tartalommal bír. Vagyis azt az oldalt hagyjuk meg "háttérként", amelyik karakteresebb a helyszín leírása tekintetében. (pl.: gyárudvarnál ne a kerítést, hanem a gyárépületet vegyük a szereplők mögé.)
|
| 2. oldal |
|
Okostojáskodás
http://www.systron.film.hu - Systron Digital Pictures - since 1988 - Salgótarján 2026
Az oldalon felbukkanó minden bizgentyű, hogyishívják és mütyűrke a miénk, de ha fel szeretnéd használni, akkor nyugodtan tedd meg, de lécci jelöld meg a forrást jól látható módon, egy linkkel megspékelve.
|
|
|